2013. július 2., kedd

Első hetem Hollandiában

Holnap lesz kereken egy hete, hogy a családnál vagyok. Rengeteg élményben volt részem, annyira szerencsésnek érzem magam, hogy itt lehetek, szerintem a létező legtökéletesebb családnál vagyok :)



Kattints a továbbra a folytatáshoz!


  Őszintén megmondom nektek, hogyha nem ehhez a családhoz jöttem volna, biztosan nem lettem volna újra au-pair. Szerintem ez az a dolog, amiből egy év bőven elég :D Most nyáron tényleg jó elfoglaltság, de biztosan nem hagynék ki megint iskolát, vagy "komolyabb" munkát emiatt. Ide azért jöttem, mert Szandra, az előző au-pair ódákat zengett róluk, és rajta keresztül szerveztük le, hogy akkor kijövök 9 hétre. Örülök, hogy így tettem, mert nagyon sokszor átfutott az agyamon, hogy le kellene mondani, és folytatni a munkát a hostelben, hiszen az kapcsolódik a tanulmányaimhoz, alapozhatok rá jövőt (nagy komoly problémáim 21 évesen..), hiszen rengeteget tanultam ott. De valahol mélyen éreztem, hogy nekem itt a helyem :) Persze, az is fontos volt számomra, hogy gyakoroljam a hollandot, és fejlesszem a tudásom. Ez volt az első számú szempont, ami miatt úgy döntöttem, hogy visszatérek egy nyár erejéig. És már most, egy hét után látom a fejlődést magamon, szerencsére. 

Múlthét szerdán délután érkeztem, és őszintén szólva, az első két napban nagyon meg voltam ijedve. A kisfiú  9 éves, autista, és a legsúlyosabb fajtából: se beszélni nem tud, pelenkázni kell,és epilepsziás rohamai is vannak. Szerdán és csütörtökön nagyon nyűgös volt, sokat sírt, és egy percre sem ült le, pörgött ezerrel, majd mindent megunt 2 perc után. Teljesen kétségbeestem, hogy én nem vagyok erre kiképezve, és a szülők sem értették, hogy mi van vele, mert már ilyen volt pár hete. Aztán másnap, pénteken, 12 órakor véget ért az iskolája, és mikor hazaért, olyan boldog volt.. Aznap este kialudta magát, és szombat óta egy tündér :) Valószínűleg már túl fáradt volt az iskolától. Persze most is van egy két helyzet, amikor sír, mert valamit nem kaphat meg, vagy éhes és még nincsen kész az ebéd, de amúgy sokkal nyugodtabb, boldogabb és nagyon kis édes. Imádom, ahogy kiadja a hangokat, ahogy mutogat és ahogy kifejezi önmagát. majd megpróbálok készíteni nektek egy videot :) És az az érzés, amikor megfogja a kezem tv nézés közben.. annyira édes!

 A család tényleg tökéletes. Nagyon remélem, hogy én is ilyen jó szülő leszek mint ők. Imádják Daant, nem szomorúak, vagy depressziósak a helyzet miatt, kihozzák belőle a 110%-ot. Ugyanúgy járnak ide-oda, majdnem minden este jönnek át barátok, akikkel szintén találkoztam, és mindenki nagyon aranyos és vicces :) Mindent megtesznek értem, már így egy hét után is, és látszik, hogy nem muszájból, hanem mert ilyen a természetük. El kellene mennem íratni gyógyszert, és Ilse, az anyuka, vagy 5 nőgyógyászt felhívott, még Belgiumban is, hogy nekem információt szerezzen. Azt is megengedték már most, hogy Zsuci meglátogasson, sőőőt, ma mondták, hogy amikor jön a barátom, szereznek nekünk egy lakást vagy egy házat, ahová elmehetünk, hogy kettesben legyünk.( Az apuka, Oswald ingatlanozik, így vannak kapcsolatai.) Ma meglátták a már kissé kopott Ray Banem, Oswald hozott 5 vagy 6 darabot, hogy válasszak(eredetiek!) hogy melyiket szeretném :D Valamint már az első napomon kaptam 3 teljesen új fürdőruhát Ilsétől..:)
 Csütörtökön, a második napomon egésznap utazgattunk Ilsével, ketten. Elvitt Belgiumba, Knokkeba és Bruggebe, ami már olyan régóta az álmom volt ! :) Utána itt Hollandiában mentünk el egy édes kis városba, Sluisbe, a végén pedig a tengerpartra  egy bárba, és ott iszogattunk és beszélgettünk.

Breskens, a város ahol vagyok, egy álom! Nagyon pici, de annál bájosabb! A tengerpart meseszép, minden este ott sétálok/futok/bicózom. Olyan csendes itt minden, én is annyira nyugodtnak érzem magam, ami Budapest után eléggé új érzés számomra! :D   

Tervek között van az, hogy elmenjünk barátommal Párizsba, Brüsszelbe, Antwerpenbe és Gentbe, nagyon szeretném bejárni a környéket. Párizsban már voltam pár éve,talán 3, mostmár remélem sikerül megkostólnom a macaroont, mert még életemben nem ettem..igen-igen, szégyellem magam mélységesen.

Jöjjenek a gyönyörű művészi képeim:


Futottam:)













Brugge :)









 Ennyi történt velem az első hetemen :) Nagyon boldog vagyok itt, egyáltalán nem érzem munkának! Daan nem könnyű eset, de nagyon könnyű megszeretni és ragaszkodni hozzá. A bátyja, Tim, 11éves, és nagyon NAGYON jó pasi lesz,  de egyelőre még nagyon félénk :) Ilse az anyuka, és Oswald az apuka nagyon kedvesek és viccesek, élmény velük lenni, tényleg. Teljesen otthon érzem itt magam, már most!



sok puszi, Réka <3

4 megjegyzés:

  1. Ez a kisfiú eszméletlen tüneményes! :)
    Olyan mehetnékem támadt...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, nekem is rengetegszer van mehetnékem :D Most legszívesebben Görögországba, vagy valami szigetre mennék el.. Dehát az élet nem így működik, sajnos :D

      Törlés
  2. a képek alapján tényleg gyönyörű!! és tök jó olvasni, hogy ilyen jó helyen vagy:)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm, nagyon cuki vagy :))

      Törlés